Azért vagy túlterhelt, mert a csapatban mindenki hülye…vagy?

Túlterhelt vagy? Persze: mindenki, aki neked dolgozik hülye!

Neked kell mindent kontrollálnod, mindent ellenőrizned. Neked kell megcsinálnod, ha valamit nem csinálnak meg. Észrevenni ha valami leáll. Neked kell kiszúrnod, hogy mást csinálnak mint amit kéne.

Egyértelmű: mindenki hülye!

Miért?

Az egyetemen van az a tanár, aki bejön elhadarja a tutit. Fogalmad sincs mit mondott, mert üveges lett a szemed…..azt gondolod, hogy nem aludtál eleget, vagy a hétvégi buli….

Na de, bejön, elmondja. Ő a tuti menő. Te meg nem érted.

Miért? Mert hülye vagy! .. legalább is ezt gondolod és ezt mondják mások.

Hogy tanulnak az emberek? Mimikrivel (lemásolják a mások viselkedését).

Így aztán, ha menő akarsz lenni, pozíciót akarsz magadnak, olyannak kell lenned, úgy kell viselkedned mint a tanár, aki nagyon okos, de te nem érted mit mond.

Fast-forward today.

Meeting. Mindenki okos. Mindenki “egyetemi tanár”.

Mindenki elmondja a maga akadémikusi nyelvezetű beszédét.

A többieknek pedig ciki bevallani, hogy nem egészen érti miről beszél, mert ezzel lealacsonyítja magát “hülye tanulóvá”, ezért csak bólogat!

Vége a meetingnek. A feladatok és felelősségi körök leosztásra kerültek…. de vajon, mennyire világos a teendő “akadémikusi” körökben?

Legjobb esetben is zavaros. Sok szerencsét a teljesítéssel!

2015-ben egyik alkalommal, amikor Floridában voltam felhívott egy ismerősöm, hogy van egy helyi cég ahol el kellene oltani a tüzet. 800 munkatárs, a teljes IT csapat pedig lelépett. Hirtelen.

Eloltottam. Kiástam őket.

De hogyan?

Első lépésként volt 6 feladat amit meg kellett oldanom. 3-at egyáltalán nem értettem, a másik háromnak pedig csak felét.

Mindenki tudta, hogy én vagyok a menő, nagyon okos, nagyon drága, ultra-szuper programozó.

De ha ultra-szuper vagyok, akkor nem kellett volna mindent azonnal tudnom….gondolatot olvasnom, az éteren keresztül magamba szívnom?

Az a tapasztalatom, ha nem értem mit kell tenni, nem is tudom megcsinálni.

Igen ám, de ha kérdezni merészelek, akkor teljesen leégetem magam és az ultra-szuper pozíciómnak annyi!

Amikor elkezdtem a munkatársakkal beszélgetni, hogy letisztáztam mi is a feladat, néhányan bizony néztek, hogy miért kérdezek annyit. Tisztán emlékszem a kerek szemekre. Az értetlen, gyanakvó tekintetekre, amikor ugyanazt a kérdést – ugyan átfogalmazva – 5. alkalommal is feltettem.

Kifaggattam őket….mint Columbo nyomozó, hülye kérdéseket tettem fel. Kérdezgettem, amíg meg nem értettem amire szükségem volt.

Szóval, nekem annyi volt..totál hülyét csináltam magamból. A zseni pozíciómnak lőttek!

Ám de…amikor 2 óra múlva jöttem a megoldással, hogy ellenőrizzék megfelel-e, mekkora szemekkel néztek rám? Melissa azt mondja: ezt hogy? Az IT csapat ezt 1.5 hét alatt oldotta meg…te meg 2 óra múlva itt vagy!? Nem hiszem el!

Mindegy mekkora zseni vagy. Ha a feladat nem készül el, egy senki vagy. Egy semmirekellő, aki felveszi a fizetését, közben pocsékolja a megbízó idejét..mivel túl büszke vagy arra, hogy bárkit zaklass, hogy pontosanpontosanpontosan megértsd hogy mire van szükség!

Hát hogyan tudnál felépíteni egy házat, ha azt sem tudod hogy hány hálószoba kell bele? Sehogy!

Ha csak pozíció a lényeg, a megértés lemarad.

Igazi pozíciót nem azzal érjük el, hogy úgy cselekszünk mint az egyetemi tanár, vagy mint a miniszter elnök. Az igazi pozíciót az elkészült dolgok és a megelégedett ügyfél (még ha az csak a főnököd ) adja.

Neked hány “egyetemi tanár” van a csapatodban? Aki “tudja” mit kell csinálni…aztán valahogy nem készül el vagy rosszul készül el? Konfliktusok, csúszás, túlterheltség

Vezetőként nem elégedhetsz meg azzal, hogy valaki azt mondja “értem”. Hiszen hiába “érti”… ha végül teljesen mást csinál meg.

A teljes megértés pontos teljesítést, sőt, gyors teljesítést biztosít!

Túlterheltség? Nem létezik… ha mindenki érti és elvégzi a feladatát!